FIAT!

„A nagy népek nem a kultúrnépek. (...) A nép értékét nem lehet attól függővé tenni, hogy létét milyen eszközökkel könnyítette és szépítette meg. A nép rangja egzisztenciájának megszentelt voltán múlik."
(Hamvas Béla)

„El sueño de la razón produce monstruos."
(Francesco de Goya)

„Follow the White Rabbit!"
(Lewis Carroll)

„(...) a magasművészeti formákat mindig az alacsony, triviális, lesüllyedt second hand-formák frissítik fel; mindig szükségük van a populáris, a pop art verziókra. Máskülönben nagyon gyorsan szétárad az akadémikus unalom és sterilitás."
(Hannes Böhringer)

Címkék/Tags

24 órás képregényrajzolás (1) a.e.bizottság (1) albert uderzo (1) alejandro jodorowsky (1) alfa béta díj (1) angoulême (2) antoine de saint exupéry (1) a kis herceg (1) bardon barnabás (1) bartók 32 galéria (3) batman (1) bayer antal (1) bodóczky istván (1) bulvár (2) caravaggio (1) christianna brand (1) conan (1) cserkuti dávid (3) csiszér zsuzsi (1) david bowie (1) david lynch (1) dc comics (1) derek jarman (1) divinus (1) duna tv (1) dus polett (1) dv8 (2) ellenfény (1) el kazovszkij (5) fehér lászló (1) felugossy lászló (2) festészet (4) figuraterv (3) frank miller (1) frenák pál (1) futaki attila (2) gaál józsef (3) gabriel delmas (2) gáspár tamás (2) geekz blog (2) graphit (4) hamvas béla (1) haránt artúr (1) illusztráció (3) interjú (4) joann sfar (1) kálovics dalma (2) karinthy szalon (1) kecskés péter (3) képregény (22) képregényfesztivál (3) képzőművészet (9) kisképző (2) klaus nomi (1) kocsis eszter (1) közélet (1) krausz tivadar (1) kritika (4) kultúrház (1) lmbt fesztivál (4) louise funeral (2) magyar képregény akadémia (11) manga (2) manu larcenet (1) marvel comics (1) mások (2) max ernst (1) mélypont (3) mestyán ádám (1) mozgásszínház (1) múlt kor (2) orlando (3) oscar wilde (1) performance (4) pinkhell (9) ralf könig (2) rényi andrás (1) saban (2) scott mccloud (1) strange fish (1) subway (1) szabó jenő (5) szalóky károly (1) szent sebestyén (1) szivárvány köz (4) szotyory lászló (2) tánc (3) testteszttúrák (2) theatre mladinsko (1) tikos péter (1) tim burton (1) total eclipse (3) vad (1) vajda lajos (1) vak vetés (4) vertigo (1) virágok (1) vogel (4) watchmen (2) wiesław wałkuski (1) wilhelm von gloeden (1) yava (1) zap pinkhell (1) zene (2)

Kommentek/Comments

  • FIAT!: Jogos, bár mentségemre legyen mondva, hogy amikor a posztot írtam, a szerző megjelölése nélkül tal... (2012.03.24. 22:36) Klaus Nomi, a romantikus kiborg
  • megnevezhetetlen: A Za Bakdazt megemlíthetted volna, ha már a grafikáját kiraktad :) (2012.02.13. 02:41) Klaus Nomi, a romantikus kiborg
  • FIAT!: @-csacso-: Huhh... Igazán köszönöm ezt a kimerítő monitor-túrát! :) Most legalább okosabb lettem, ... (2010.04.26. 13:26) Géplovagtrendek
  • -csacso-: Monitor ügyileg (én már), árnyaltabban látom a képet. Sokat olvastam, néztem személyesen. Tájékozó... (2010.04.01. 13:55) Géplovagtrendek
  • FIAT!: @-csacso-: Köszi a hasznos észrevételeket, Csacso! :) Igen, Gyula úr és Mácsai úr is MKA-tag lett... (2010.03.29. 13:02) Géplovagtrendek
  • Utolsó 20

Orlando – egy transzszexuális apoteózisa

2009.04.17. 22:32 | FIAT! | Szólj hozzá!

Ismét jelentkezem. Az utóbbi három hétben gyakorlatilag el sem mozdultam a gép mellől, hiszen holnap – azaz április 18-án – ismét megrendezésre kerül a Magyar Képregény Fesztivál és mi – a Magyar Képregény Akadémia – ismét új anyagokkal, a Pinkhell hatodik számával debütálunk a rendezvényen. Ahogy az már lenni szokott, mindig az alkalomhoz igazítva. (A képen a Pinkhell 6. számának borítója látható. Tikos Péter munkája.)

A fesztivál pedig, ezúttal már az ötödik alkalommal hirdeti (2005 óta), hogy a magyar képregény köszöni szépen jól van és a folyamatos nehézségek ellenére, tavaszonként rügyet bont – köszönhetően a hazai alkotók és kiadók kiapadhatatlan lelkesedésének. Igen, VAN magyar képregény! Kicsit sárga, kicsit savanyú, de a miénk! :)
A szokásosnál is több feladatot vállaltam magamra – a főszerkesztés mellett belevágtam egy 12 oldalas, önálló – tehát nem adaptációs – történet megírásába, illetve elvállaltam egy 6 oldalas magyar szuperhős-paródia megrajzolását. Sajnos ez utóbbiba, a Fekete Hollóba beletört a tollam/ecsetfilcem. A híresen rossz időérzékem most is cserbenhagyott, így a Felvidéki Miki által írt „Ki a király?" című epizódot majd csak a Pinkhell következő, hetedik számára fejezem be.
Azt gondoltam, írni mégiscsak egyszerűbb, pontosabban, kevésbé időigényes tevékenység, mint a rajzi kidolgozás, ám ezzel is mellélőttem. Zabos Csaba (Graphit) talán az idei Alfabéta-jelölésünkön felbátorodva, de elvállalta az először 8, aztán 10, végül 12 oldalasra duzzadt forgatókönyvem megvalósítását. Le a kalappal Graphit teljesítménye előtt, hiszen nem csak gyors, de bámulatosan precíz is – mind a 12 oldalon tartotta a színvonalat, pedig féltem, hogy az utolsó napok hajrájában, amikor már szinte csak két órákat aludtunk a huszonkét órás megfeszített tempó mellett, elsieti, elnagyolja a karaktereket. Szerencsére nem így történt.


(A képek részleteket tartalmaznak az Orlandoból.)

Ami mindenképpen tanulság és új tapasztalatokat is hozott számomra, hogy egy képregény írója nem spórolhatja meg a folyamatos kapcsolattartást, a folyamatos munkát a rajzolóval – egészen a befejezésig észnél kell lennie és ha szükséges, változtatnia, átírnia az eredeti tervet, szöveget. Egészen más megoldások bukkantak a felszínre, amikor már előttem volt a megrajzolt oldal, így egyes jelenetsorokat több panelre bontottam, másokat megkurítottam – és hasonlóan tettem a szövegekkel is. A kezdeti szinopszist követően kidolgoztam a forgatókönyvet, igaz, ekkor még nem bontottam le oldalakra és panelekre az anyagot, csupán leírtam, hogy mi történik, mire figyeljünk a jelenetben (környezetleírás, a karakterek mozgása, gesztusai stb.). Itt már a képregényben megjelenítendő szövegek, a narráció és a párbeszédek konkretizálódtak és elváltak az instukcióktól. Miután ezt az anyagot átküldtem Graphitnak, aki az átolvasása után elvállalta, elmondtam neki, hogy milyen jellegzetességekre figyeljen a figuratervek kidolgozásakor, illetve egy-két napot eltöltöttem azzal, hogy fotókat vadásztam a neten – figyelembe véve a különböző szereplők vonásait, öltözködését, illetve külön csoportosítottam a helyszíneket is, városokra és korokra való tekintettel. Az Orlando története ugyanis több mint kétszáz évet ölel fel, ráadásul Aradtól, Párizson, Berlinen és Connecticuton át, egészen Sankt Pöltenig. Így a különböző korok viseletére is figyelemmel kellett lennünk.

Miközben Graphit nekilátott a figuraterveknek, én egy miniatűr forgatót készítettem, ahol hasábokkal jelöltem a kis oldalmakettekbe, hogy melyik jelenet meddig tarthat. Először ekkor ijedtem meg, hogy a tervezett nyolc oldal nem lesz elegendő, ezért kitoltam tízre – végül tizenkettő lett. Persze a szöveg írásakor már figyeltem arra, hogy kb. meddig bonthatok ki egy-egy jelenetet, de amikor az ember konkrét oldalakba is vizualizálja őket, kiderülhetnek a turpisságok.
Ezután álltam neki az egyes oldalak paneljeinek, itt már a plánokat, nézőpontokat, figurákat, a környezeti perspektívát és esetleg, ha az nagyon indokolt volt, a fényviszonyokat is felrajzoltam. Persze csak vázlatosan, de azért elég pontosan ahhoz, hogy Graphit értse, mi történik a képen. Amint elkészült egy ilyen oldal, beillesztettem a Quark dokumentumba és elhelyeztem rajta a szövegeket. Az ebből írt pdf-et küldtem végül Graphitnak, hogy biztosan tudjon számolni a buborékok helyzetével.

Csaba először tömegvázlatot készített, amit visszaküldött nekem, így el tudtam dönteni, hogy a tömegek helyes arányban vannak-e „feldobva" az oldalra. Ezután látott neki a letisztult, végleges rajznak és még szerencse, hogy a teljes képregényt digitáblával készítette – sejtelmem sincs, mikorra lettünk volna meg vele, ha papíron kell dolgoznia.
Amikor a kész, fekete-fehér vonalrajzot megkaptam, kicseréltem a forgatómmal és így már pontosan be tudtam lőni a buborékok helyzetét, illetve a hozzájuk tartozó nyilacskák irányát.
Mindeközben a vonalrajzos oldalakat elküldtük „szürkítésre" pár vállalkozó kedvű akadémistának, akik precízen kitöltötték a különböző felületeket úgy, hogy figyeltek az azonos tónusértékű tárgyakra, ruhákra, épületekre. Ez azért volt óriási segítség – és hadd köszönjem meg itt is Zsoldos Péter, Varga Zsolt, Fórizs Gergely, Győri Tibor és Matheika Gábor munkáját –, mert a visszakapott, szürkített oldalakon nem kellett körberajzolni az egyes felületeket, már „csak" ki kellett jelölni és ki kellett tölteni őket a megfelelő színnel. Igaz, az utolsó három-négy napban mindketten ezzel küzdöttünk.

Az alábbi két képen jól nyomon követhető, hogy milyen az általam firkált képes forgató, illetve a kész oldal:

Orlando 6 oldal forgató.jpg Orlando.jpg

A hosszas, száraz leírást követően, remélem, még senki kedvét nem vettem el attól, hogy elolvassa az Orlandot – mindekit megnyugtathatok, hogy a történet ettől sokkal izgalmasabb és talán felkavaróbb is.
Anélkül, hogy lelőném a sztorit, annyit azért elárulhatok, hogy a képregénynek nem kevés köze van Virginia Woolf nagyszerű regényéhez, igaz, inkább csak parafrazáltam az eredeti mű bizonyos aspektusait, a főhős fatalista és fantasztikus élettörténetét – egy kicsit a saját elképzeléseimhez, a saját „mániáimhoz" igazítva.

1849, Arad. Anna, aki ekkor még csak sejti, hogy nem a megfelelő testbe született, kénytelen elhagyni egyetlen szerelmét, Magdát és lemondani a boldogságról, csak hogy kedvese megmenekülhessen a vérszomjas császári csapatok bosszúhadjárata elől. Magda egy vörösfedeles könyvecskét hagy hátra neki, s főhősünk szépen lassan, több mint kétszáz éven át egy teljes regényt álmodik az üres lapokra. Hogy hogy kerül a képbe az előzetes oldalon látható gyilkos varacskosdisznó és hogy végül mit is takar pontosan a poszt címe, kiderül, ha elolvassátok a képregényt. Megtehetitek, ha holnap ellátogattok a Gödör Klubba, 10 és 18 óra között és a Magyar Képregény Akadémia standjánál megvásároljátok a Pinkhell 6. számát.
Jó szórakozást!

Ui.: A Fekete Holló helyett, azért egy oldalt mégiscsak megrajzoltam ebbe a számba is, méghozzá Szabó Jenő izlésesen morbid humorú Mélypontját. Ebben a három stripben olyan mélytengeri halak elmélkednek a lét súlyos kérdéseiről, akikkel igencsak kibabrált az anyatermészet. Vagy Isten? Ha egyáltalán hisznek benne...

Végezetül, de nem utolsó sorban, nézegessétek a kedvcsináló előzetest a Pinkhell 6. számából az MKA blogján. Katt!

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
Címkék: képregény mélypont képregényfesztivál orlando pinkhell magyar képregény akadémia graphit szabó jenő
süti beállítások módosítása